MINDENFÉLE+

A dohányzásról
Rádi Balázs (index.hu) cikke alapján

Karl Olov Fagerström (svéd egyetemi docens) elmondta, hogy a cigarettafüsttel a nikotin egy másodperc alatt eljut a tüdőbe, két-három másodperc alatt a szívbe, és tíz másodperccel később már az agyban van. Ezért szoknak rá az emberek a dohányzásra.
A függőség annál erősebb, minél gyorsabb a hatás.
Kép
Egyes alternatívákkal akár egy óra is kell ahhoz, hogy eljusson a nikotin az agyba. Ehhez viszont le kell mondani a jól megszokott rituáléról is.

A kellemesnek vélt érzés hajszolása rengeteg magyar vesztét okozza, a dohányzással összefüggő halálesetek számában – főleg tüdőrákban – Európa élmezőnyében vagyunk.
Magyarországon a lakosság 27 százaléka dohányzik, a dohányosok fele a dohányzás negatív hatásaiba hal bele.



Egy mutációnak köszönhetően 5 órát képes víz alatt tölteni egy ázsiai törzs
Forrás: Velvet - Vági Bence

Oxigénpalack nélkül, 5 órán át képesek víz alatt maradni az ázsiai Bajau-törzs tagjai egy genetikai mutációnak köszönhetőn. A Malajzia fennhatósága alá tartozó területen élő nomádok közel 1000 éve folytatnak halászó életmódot, így ugyanennyi ideje búvárkodnak, valamint a házaikat is a vízre építették.

Kép

Délkelet-Ázsiában, Malajzia területén él az úgynevezett Bajau-törzs, amelynek tagjai halászó életmódjukból adódóan közel 1000 éve búvárkodnak. Ez alatt az idő alatt egy különös genetikai mutáció fejlődött ki náluk, amelynek köszönhetően öt órán át képesek víz alatt lenni oxigénpalack nélkül.

Ez a mutáció esetükben az átlagosnál jóval nagyobb lép kifejlődéséhez vezetett, és miután a szerv elengedhetetlen ahhoz, hogy oxigén jusson a vérbe, így a megnagyobbodása több oxigén áramoltatásához vezet.

„Valószínűleg évezredek óta otthonként berendezett csónakokon élnek, egyik helyről a másikra vándorolnak a délkelet-ázsiai vizeken, és csak alkalmanként látogatnak el a szárazföldre. Mindent, amire szükségük van, a tengerből szerzik be. Folyamatosan alámerülnek, összesen nagyjából nyolc órát egy nap. Az idejük 60 százalékát a vízben töltik, legyen szó fél percről vagy akár órákról, miközben 70 méternél is mélyebbre merülnek” – magyarázta egy, a törzsről készült nem régi tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetem munkatársa, Melissa Ilardo.

Kapcsolódva a fentiekhez:
Világrekordot döntött szabadtüdős merülésben Korok Fatima, a magyar sportoló 1 perc 52 másodperc alatt úszott le 102 méterre, és közel 2 perc alatt ért vissza a felszínre, így összesen 3 perc 47 másodpercet töltött a víz alatt egyetlen levegővétellel.

Érdekes
Évszázados villanykörte
Wikipédia

Kép
Az évszázados villanykörte (Centennial Light - Százéves Fény) a világ leghosszabb ideje használt izzólámpája, amely már 1901 óta ég, és ez idő alatt szinte sohasem kapcsolták le. A kaliforniai Livermore-ban, az East Avenue 4500. szám alatti épületben ég, a Livermore-Pleasantoni Tűzoltóság fenntartásában.
2013. május 20-án este riadalmat okozott, hogy a lámpa képét közvetítő közösségi webkamerán megfigyelték: az izzó kialudt, láthatóan kiégett. Másnap reggel megvizsgáltatták egy villanyszerelővel, aki átkötötte egy másik áramforrásra. Kiderült, hogy nem az izzó ment tönkre, hanem az áramforrás. Kilenc óra és 45 perc telt el, mire az akkor már 112 éves fény újra kigyulladt.


NAPTÁR

Kép
A mai naptárunk a római naptáron alapul, ami pedig az egyiptomi naptárt vette alapul. A római naptárt először Julius Caesar reformálta meg. A Julián naptár előtt csak tíz hónap volt egy évben, az első hónap március volt, a tízedik hónap után pedig egy hatvanpár napos időszak (tél) következett. A korábbi (10 hónapos) naptár szerint szeptember (septem=7) volt a hetedik hónap, október (octo=8) a nyolcadik, november (novem=9) a kilencedik és december (decem=10) a tízedik, amit a hónapok latin neve jelez. Mivel beiktattak két hónapot eléjük (január, február), így most a 9. hónap (szeptember) neve azt jelenti, hogy hetedik.

A másik módosítás Julius Caesar alatt az volt, hogy a naptári év pontosan olyan hosszú legyen, mint az évszakok hossza. Kiszámították, hogy egy év 365,25 napból áll, így négyévente egy szökőnapot kellett beiktatni, hogy a negyednapok miatt ne csússzon el a naptár. Az új naptár jónak tűnt, csak az volt a probléma, hogy egy év teljesen pontosan 365,242199 napból áll, és ez a kicsi eltérés – évenkénti tizenegy perc – ezer év alatt már 8 nap eltérést eredményez. Ezt reformálta meg Gergely pápa 1000 évvel később és alkotta meg a naptárt, amit ma is használunk.

De még a Gergely-naptár sem tökéletes. Számítások szerint a további minimális elcsúszás 4782-re már egy nap eltérést fog okozni, de ez már nem a mi gondunk lesz.

Érdekes
  • Egy reneszánszkori velencei esetben egy nemi erőszaktevő választhatott, hogy hat hónapra börtönbe kerül, pénzbírságot fizet, vagy feleségül veszi áldozatát. A férfi a házasságot választotta.
    Már Mózes is törvénybe foglalta: Ha valaki egy el nem jegyzett szűz lánnyal találkozik, megragadja, és vele hál, és rajtakapják őket, akkor az a férfi, aki vele hált, adjon a lány apjának ötven ezüstöt, a lány pedig legyen a felesége, mivel erőszakot követett el rajta; nem is szabad elbocsátania egész életében. (5Mózes 22:28-29)
  • 1898-ban, 14 évvel a Titanic elsüllyedése előtt Morgan Robertson ,,A Titan végzete” című novellájábsn, egy hatalmas – Titan névre keresztelt – óceánjáró hajó elsüllyedését dolgozza fel.
    A Titan szintén egy elsüllyeszthetetlennek vélt hajó volt, mely egy jéghegynek ütközött az Atlanti-óceánon. Az író még azt is megírta, hogy nem volt elegendő számú mentőcsónak és ez okozta a legnagyobb tragédiát.
  • 1895-ben az amerikai Ohio államban két autó karambolozott. Különleges a dologban, hogy Ohio államban (melynek területe 116 096 km², ami nagyobb, mint Magyarország) ekkoriban még csak ez a két autó létezett.
  • Egy átlag ember naponta kb. 7500 lépést tesz meg. Ez 80 év alatt kb. 150.000 kilométernek felel meg, tehát közel 4-szer tudnánk megkerülni a Földet az egyenlítő mentén.

HÚSVÉTSZÁMÍTÁS

Kép
A Konstantin római császár által összehívott niceai zsinat (325. máj. 20.-júl. 25.) döntése szerint a húsvéti ünnep a tavaszi napéjegyenlőséget (III. 21.) követő holdtölte utáni vasárnapon van (legkorábban tehát III. 22-én, legkésőbb IV. 25-én).

A nyugati kereszténység által a húsvét meghatározására ma használt metódust, a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánonban (1582) rögzítették. Ebben pontosították, hogy mit kell az egyházi naptár értelmében „tavaszi napéjegyenlőségnek” illetve azt követő „teliholdnak” tekinteni.

A keleti egyházakban a húsvétszámításban megmaradt a julián naptárnál.

Érdekes
  • A fém hőtágulása miatt az Eiffel-torony 15-17 centiméterrel magasabb nyáron.
  • A felhő a levegőnél könnyebbnek tűnik, de egy átlagos példány úgy 500 000 kilogramm is lehet. Kétszerese a Szabadság-szobor súlyának.
  • Legyen szó akár zsiráfról, akár egérről, nagyjából az összes emlősnek ugyanannyi (7) nyakcsigolyája van.